Dvornik Gábor
(1960)
Az általános iskolát Kairóban végeztem, majd itthon érettségi után az Állatorvostudományi Egyetem főiskolai karán kaptam az első diplomát.
Elvégeztem a Magyar Filmfőigazgatóság operatőri szakát, majd a Környezetvédelmi
Hivatalban dolgoztam. Voltam még taxisofőr, fejtem mérgeskígyókat és megnyitottam
Magyarország akkori második internetes kávézóját a nyóckerben.
Érdekelt a biotechnológia így hát azt is elvégeztem, de dolgoztam mellette éjszakánként sofőrként és mint biztonsági őr is. Megtanultam búvárkodni, 27 éve motoron ülni és megtapasztaltam a halál közeli élményt. Állatkertben állatápoló és technológiai munkatárs, Kievben gránátot dobtak üzletünkbe, aztán itthon a válság miatt szinte mindent elvesztettem. Tenyésztettem kutyát kicsiben, kígyót - madárpókot nagyban. Egy 5*-os szállóban megtanultam, hogy mulat egy magyar úr. Egy Isten háta mögötti falucskában pedig azt, hogy a fejétől bűzlik a hal és hogy mi magyarok vagyunk önmagunk legnagyobb ellenségei.
Fotósként - 5 éve intenzíven - sporteseményeket, esküvőket és különféle rendezvényeket képeztem le, bulvár magazinoknál szabadúszó bedolgozóként voltam egy ideig elkönyvelve.
Leginkább mégis inkább csak saját magamnak készítek képeket, megosztásuk öröm - ha sikert ér el és másoknak is átadja azt, amit készítésük alatt én érzek.
2010-ben Magyar Sajtófotó díjazás, 2013-ban Ezüstgerely 1. helyezés és rengeteg kisebb-nagyobb külföldi pályázat kiemeltje vagy helyezettje. Biza nagy kár, hogy ebből nem lehet itthon megélni és így helyzetem, egzisztenciám mondhatni néha kissé bizonytalan...
Még nem látom utam merre és hol ér majd véget.
De amíg a gép velem, haladok - figyelek, nézve tanulok látni és amit csak lehet leképezek.
Azt remélem, kicsit én is benne vagyok minden egyes képben.