Mozambik közép-nyugat, Manica tartományában éjjel-nappal mossák a földet, reménykedve, hogy aranyat lelnek. Az aranyásók 70-80 százaléka a szomszédos Zimbabwéből érkezik illegálisan. Az államhoz tartozó aranyrögök végül nigériai, szomáliai, zimbabwei, izraeli és libanoni kereskedők kezében landolnak. Az államé marad az ivásra és öntözésre alkalmatlanná vált folyó- és talajvíz és az aranyásók egészségügyi károsodásának kezelése.

A klímaváltozás nem valami messzi és elvont folyamat, jeleit itt is láthatjuk Magyarországon. A globális felmelegedésről sok információval rendelkezünk, de az azonban csak a Homokhátságon lakóknak jutott eszébe a klímaváltozásról, hogy ha egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, és a kevesebb csapadék is mind egyszerre hull le, és a belvíz meg az aszály váltja egymást, akkor az alföldi homokvidék elsivatagosodik. És a legnagyobb baj nem az lesz, hogy pótolhatatlan növény- és állatfajok pusztulnak ki, hanem az, hogy ez a vidék nem tartja el többé az ott élő körülbelül egymillió embert.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. siófoki kikötőjéből két halászhajó indul naponta a busák lehalászására. Mára a 70-es évektől mesterségesen telepített halfaj adja a Balaton becsült halállományának több mint harmadát, és elkezdte kiszorítani az őshonos fajokat. A balatoni halgazdálkodás egyik legfontosabb feladata a busa állomány csökkentése.

Locsolunk, és a vezényszóra a babák eltűnnek a víz alatt, hogy néhány másodperccel azután fülig érő szájjal bukkanjanak a fel. Ijedtségnek nyoma sincs, boldogság a kis arcokon amint lavíroznak az úszó stégen, mosolyognak a víz alatt is, amikor egy feladatot sikerrel teljesítenek. Pedig nem egyformán könnyű számukra az élet. A Cseppek Házába, ahol a születési károsultak rehabilitációját célul tűző Gézengúz Alapítvány működik, a sérült gyermekekkel szívesen látják az egészségeseket is. A közös lubickolás gyógyít, fejleszt testet és lelket, megérteti, elfogadtatja a másságot.

Hazánk - alföldi jellege ellenére is - sok emlékezetes kö-alakzattal rendelkezik. Mind különböznek: az egyik bazalt, a másik mészkő, egyik magas, másik lapos, az egyik sugárzik a másikkal építkeznek... ami viszont közös bennük: mindegyiknek van története. Legyen az köztudott földtani, vagy kevésbé ismert legendába szőtt népi hiedelem, ha a sziklák beszélni tudnának, mesébe szőnék a körülöttük lezajlott eseményeket, vagy regélnének akár a bolygónk történetéről.