Sajtófotó 2008

Keresztút – nagyapám emlékére
Keresztút

A székelyföldi Csíksomlyón Mária tisztelete, a búcsújárás már a XV. században elkezdődött, és azóta is meghatározó szerepet játszik az ott élő emberek életében. Számukra fontos az összetartozás, a hagyományok tisztelete és az önként, de nem hiába vállalt, gyakran szenvedéssel járó, mégis örömteli és egymás tiszteletére ösztönző zarándoklat.
A téma kiválasztásakor fontos szerepet játszott, hogy szép környezetben, pozitív töltésű, jó hangulatú és jól megkomponált képeket készíthessek, és közelebbről megismerjem a helyi embereket, kultúrájukat, nagyapám szülőföldjét, amiről oly sokat mesélt nekem.



Nikon F80
Nikkor 20mm
Ilford PAN 400


1. A száznegyven kilométeres út első napja. Indulás Gyergyóalfaluból. A hit megerősödését szimbolizálja a mogyorófa kereszt nyírfaággal font koszorúval, amit a zarándokok magukkal visznek.

2. - Arra van a gázló a patakon, Karcfalva felé - mutatja a pásztor. Balázs Jóska bácsi alfalvi festő, rajztanár, csoportunk vezetője kért útbaigazítást 

3. A százfős keresztalja főként fiatalokból áll, akik a gyergyószentmiklósi gimnáziumból és alfalvi általános iskolából tartanak a menettel.

4. A kidőlt fa  törzse mintha az irányt mutatná a csíksomlyói csodatevő Mária felé, akinek erejében ma is hisznek az emberek. Aki megérinti annak imái meghallgatásra találnak.

5. Érdemes felkészülni a legrosszabbra is, a búcsú idején az időjárás nem mindig kegyes az úton lévőkhöz. A szenvedés is  a zarándoklat velejárója.

6. Az út során több helybéli lakossal találkozunk, akik gyönyörű, ízes tájnyelven jókívánságokkal buzdítják a fáradt zarándokot.

7. Útközben a falvakban frissítő kútvízzel kínálják a vándort.

8. Éjszakai szállás Karcfalván. Néhány órát alhatnak itt a zarándokok egy régi, üresen álló téeszirodában. A fáradt, embereknek épp megfelelő hely.

9. Hajnalban indul tovább a menet. A hagyomány szerint hármas sorokban kell vonulni, elöl a templomi nyírfakereszttel, mögötte a falu zászlójával, hangos énekkel és csengettyűszóval.

10. Az alfalvi keresztalja megérkezik a Nagy-Somlyó lábához, és elkezdődik a szentmise, az ünnepi körmenet, majd a másnap hajnali imádkozások után minden keresztalja elindul vissza a falujába.
Firtos felől az ég (Erdély, 2008)
Id. Kovács Mihály (Csehétfalva, 2008 február)

Firtos felől az ég  (Erdély, 2008)


    01. Id. Kovács Mihály (Csehétfalva, 2008 február)

   Misi bácsi 7 éves kora óta hegedül. A falu zenekarának évtizedekig volt a prímása, de a tanácselnök is volt évekig Csehétfalván. Ma is feleségével élnek, 60 méhcsaládot gondoznak.

02. Etédi utcakép hajnalban (2008 június)


03. Iskolások portréja (Siklód, 2008 június)

   Hét diák várta az utolsó csengetést a siklódi általános iskolában. Az 1-4. osztályig működő intézmény jövője izonytalan: jövőre 3 diák ballag, új osztályt a a romániai törvények értelmében nem indíthatnak 5 fő alatt. A legközelebbi iskola a 12 km-re fekvő Etéden várja a diákokat, az iskolabusz reggel 6-kor érkezik meg a falu főterére.

04. Szolokma, Istentisztelet után (2008 június)

05. Szénázás (Kőrispatak, 2008 június)

06. Rebekka néni (2008 november)

   Rebekka néni 83 éves siklódi lakos. Gyermekei, rokonai nincsenek. A társaság kedvéért jár le esténként a helyi kocsmába.

07. Árpád (Siklód, 2008 június)

   Árpád (30), a falu harangozója. Feladata a harangozás Istentisztelet, halál, temetés és vihar alaklmával. Siklódon él az a hiedelem, miszerint zivatar idején a harangverés elűzi a jeget. 
Június 14-én hatalmas vihar dúlt a Firtos környékén, jégverést hagyva maga után a környék legtöbb falujában. Siklódot nem érte jégkár. 






08. Póli néni (Kobátfalva, 2008 február)

   Papp Polixénia 1912 szeptember 13-án  született Kobátfalván. Lánykorában 13 éven keresztül szolgáló volt Segesváron, majd Temesváron. Férje II. világháborúban bekövetkezett halála óta egyedül nevelte gyermekeit. Két éve medencetörést szenvedett, az orvosok lemondtak a műtétről, azóta fekvőbeteg gyermekei gondozásában.





09. Férfi a hídon (Szolokma, 2008 június 15.)

   Szolokmán is a családok egyik fő jövedelemforrása a tejgazdálkodás. A szovátai "tejgyár" 2008. június 16-val megszüntette a tejátvételt a faluban, gazdaságossági okokra hivatkozva. A képen látható férfi 8 fejőstehén gazdája, szomorúan gondol a holnapra.
2008 novemberében jártam a faluban, a tejcsarnok üresen állt, több háznál lehetett vásárolni helyben készült tehénsajtot és túrót.

10. Tájkép a Firtossal, előtérben az etédi csorda. (Etéd, 2008 június)
Econtest by Eox