Britt kutatók szerint az elmúlt két évben méreteket öltő velencei zajszennyezés fő oka a várost elárasztó trolleresek száma. A kockakövön zörgő és a hidak lépcsőin csattogó trollerek hangja visszaverődik a sikátorszerű utcák falairól, rezonanciába lép és nemcsak a lakók idegeit, hanem a többévszázados épületek vakolatát is károsíthatja.

A sorozat Erdélyben, Alsósófalván és az azt körülvevő hegyekben készült. A falu gazdái juhaikat, kecskéiket kora tavasztól az első hóhullásig a környék időszakos majorságaiban dolgozó pásztorokra bízzák. Nyáron az állatokat naponta háromszor fejik meg, ekkor akár 100 l tejet is adnak, míg a hűvösebb őszi idő beálltával a napi kétszeri fejéssel is csak legfeljebb 20 litert. A legnagyobb ellenséget a téli hideg, illetve a farkasok és medvék jelentik. Elmondásaik szerint, a vadállatok a nyári hónapokban is gondot okoznak, ám ilyenkor ezeket könnyebben ki tudják védeni.

Hajléktalan a Nyugati téri aluljáróban 2008 február 2-án éjszaka a Február Harmadika Munkacsoport szervezésében önkéntesek segítségével összeszámolták a budapesti fedél nélkül élőket.

A Mezőkövesdi járásban van egy kis település mely Nagyecsér névre hallgat.Az egykori tanyaközpont melynek iskolája,temploma,temetője,boltja és kocsmája volt!Mára szinte teljesen kihalt,2008-ra csak egyetlen egy lakosa maradt.

A sivatagban minden férfi katona. Ahol a homok, a hőség és a szél az úr, ahol nincs aszfaltút, hűtőszekrény és tévéhíradó, nekünk, európaiaknak úgy tűnik, lehetetlen az élet. A sivatag fiai, a "kék nép" gyermekei tudják, hogyan lehetnek úrrá a természet kegyetlen erőin. Több ezer éve ez a hazájuk, nekik a sivatag "Allah kertje". Itt játszanak, harcolnak, üzletelnek és szeretnek: élettel töltik meg a holt vidéket. Most segítségre szorulnak, mert elvették a tengerpartjukat és a bányáikat, de a sivatag fiai tudnak várni. Ahol a homok és a szél az úr, ott nincs hatalma az időnek.

Első Remete Szent Pál Monasztikus Nővérei Erdőkürtön élő engesztelő rend. Csipke M. Margit alapította 1989-ben pálos segítséggel, pálos lelkiség szerint. Fő hivatásuk hazánkért imádkozni. Naponta a teljes római zsolozsmát végzik, engesztelő órát és egymást váltva szentségimádást tartanak. Adományokból, kegytárgyak és egyházi ruhák készítéséből tartják fenn magukat. 1993-ban ismerkedtem meg velük, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal dokumentálom az életüket. Margit anya 2005-ben halt meg, az ő emlékének ajánlom ezt a sorozatot, melynek képeit tíz év anyagából válogattam.

Peking, városközpont. Az európai szépségideál dominál, városszerte skandináv szépségek köszönnek vissza a hirdetőoszlopokról. Az olimpia kezdetére Peking magja európai szintű világvárossá vedlette át magát. Jóképű skandináv modellek kísérik az óriásplakátokon a hömpölygő emberáradatot, Mao-relikviákat és egyéb olimpiai szuveníreket árulnak, ahogy az lenni is szokott egy sportesemény helyszínén. Ha azonban az ember veszi a fáradságot, kicsit kijjebb merészkedik a centrumból, akkor egy egészen más világba csöppen. Itt még csatornában játszanak a gyerekek a gettóban, rothadás szag terjeng a levegőben, prostituáltakat ajánlanak a kapualjak alatt. Igaz, ezeket a részeket magas fallal gondosan elkerítette a hatóság az olimpiára utazók elől.

Keresztút A székelyföldi Csíksomlyón Mária tisztelete, a búcsújárás már a XV. században elkezdődött, és azóta is meghatározó szerepet játszik az ott élő emberek életében. Számukra fontos az összetartozás, a hagyományok tisztelete és az önként, de nem hiába vállalt, gyakran szenvedéssel járó, mégis örömteli és egymás tiszteletére ösztönző zarándoklat. A téma kiválasztásakor fontos szerepet játszott, hogy szép környezetben, pozitív töltésű, jó hangulatú és jól megkomponált képeket készíthessek, és közelebbről megismerjem a helyi embereket, kultúrájukat, nagyapám szülőföldjét, amiről oly sokat mesélt nekem. Nikon F80 Nikkor 20mm Ilford PAN 400 1. A száznegyven kilométeres út első napja. Indulás Gyergyóalfaluból. A hit megerősödését szimbolizálja a mogyorófa kereszt nyírfaággal font koszorúval, amit a zarándokok magukkal visznek. 2. - Arra van a gázló a patakon, Karcfalva felé - mutatja a pásztor. Balázs Jóska bácsi alfalvi festő, rajztanár, csoportunk vezetője kért útbaigazítást 3. A százfős keresztalja főként fiatalokból áll, akik a gyergyószentmiklósi gimnáziumból és alfalvi általános iskolából tartanak a menettel. 4. A kidőlt fa törzse mintha az irányt mutatná a csíksomlyói csodatevő Mária felé, akinek erejében ma is hisznek az emberek. Aki megérinti annak imái meghallgatásra találnak. 5. Érdemes felkészülni a legrosszabbra is, a búcsú idején az időjárás nem mindig kegyes az úton lévőkhöz. A szenvedés is a zarándoklat velejárója. 6. Az út során több helybéli lakossal találkozunk, akik gyönyörű, ízes tájnyelven jókívánságokkal buzdítják a fáradt zarándokot. 7. Útközben a falvakban frissítő kútvízzel kínálják a vándort. 8. Éjszakai szállás Karcfalván. Néhány órát alhatnak itt a zarándokok egy régi, üresen álló téeszirodában. A fáradt, embereknek épp megfelelő hely. 9. Hajnalban indul tovább a menet. A hagyomány szerint hármas sorokban kell vonulni, elöl a templomi nyírfakereszttel, mögötte a falu zászlójával, hangos énekkel és csengettyűszóval. 10. Az alfalvi keresztalja megérkezik a Nagy-Somlyó lábához, és elkezdődik a szentmise, az ünnepi körmenet, majd a másnap hajnali imádkozások után minden keresztalja elindul vissza a falujába.

Külföldi diákok kacsáznak a parton. A Budát és Pestet kettéválasztó Duna partjait parkok, sétányok, kikötők, gyárak szegélyezik, ahol lehetőség van pihenésre, munkára, szórakozásra. Ez a sokszínűség is hozzájárul a város látképét amúgy is nagyban meghatározó folyó életéhez.

Megérkezés és a hét történéseinek megvitatása a meccs előtt Sokan nem tudják, milyen egy összeeszkábált fapadról buzdítani a rokonodat vagy a gyermekkori barátodat egy aprócska korlát mögül, amit akár mankóval is könnyedén átléphetsz. Teljesen más érzés, mint vasrácsok és beton falak közt egy stadionban, szektorokba bekerítve. Vannak, akik nem tudják, milyen a meccs végén, a pálya menti büfében megvitatni egy-két sör mellett a csapat tagjaival együtt, hogy ki és mit hibázott. Hát, ilyen.

Tamás (28), benzinkutas. Szabadidejében, ha jó idő van, akkor kedvenc kikapcsolódása, hogy a hegyekben túrázik. A szabadidő testi-lelki feltöltődést eredményez. Eltöltése lehet aktív és passzív. A szellemi munkát végző emberek inkább az aktív pihenést, mint például a testmozgás választják. A fizikai munkát végző emberek pedig inkább a passzív pihenést választják, ami nem igényel különösebb testi, szellemi erőfeszítést. Képeimen teljesen hétköznapi, úgymond átlagos fiatalok vannak, akikben csak annyi a közös, hogy a fővárosban élnek és dolgoznak, de kikapcsolni illetve relaxálni, mind máshogyan és máshol tudnak.

Id. Kovács Mihály (Csehétfalva, 2008 február) Firtos felől az ég (Erdély, 2008) 01. Id. Kovács Mihály (Csehétfalva, 2008 február) Misi bácsi 7 éves kora óta hegedül. A falu zenekarának évtizedekig volt a prímása, de a tanácselnök is volt évekig Csehétfalván. Ma is feleségével élnek, 60 méhcsaládot gondoznak. 02. Etédi utcakép hajnalban (2008 június) 03. Iskolások portréja (Siklód, 2008 június) Hét diák várta az utolsó csengetést a siklódi általános iskolában. Az 1-4. osztályig működő intézmény jövője izonytalan: jövőre 3 diák ballag, új osztályt a a romániai törvények értelmében nem indíthatnak 5 fő alatt. A legközelebbi iskola a 12 km-re fekvő Etéden várja a diákokat, az iskolabusz reggel 6-kor érkezik meg a falu főterére. 04. Szolokma, Istentisztelet után (2008 június) 05. Szénázás (Kőrispatak, 2008 június) 06. Rebekka néni (2008 november) Rebekka néni 83 éves siklódi lakos. Gyermekei, rokonai nincsenek. A társaság kedvéért jár le esténként a helyi kocsmába. 07. Árpád (Siklód, 2008 június) Árpád (30), a falu harangozója. Feladata a harangozás Istentisztelet, halál, temetés és vihar alaklmával. Siklódon él az a hiedelem, miszerint zivatar idején a harangverés elűzi a jeget. Június 14-én hatalmas vihar dúlt a Firtos környékén, jégverést hagyva maga után a környék legtöbb falujában. Siklódot nem érte jégkár. 08. Póli néni (Kobátfalva, 2008 február) Papp Polixénia 1912 szeptember 13-án született Kobátfalván. Lánykorában 13 éven keresztül szolgáló volt Segesváron, majd Temesváron. Férje II. világháborúban bekövetkezett halála óta egyedül nevelte gyermekeit. Két éve medencetörést szenvedett, az orvosok lemondtak a műtétről, azóta fekvőbeteg gyermekei gondozásában. 09. Férfi a hídon (Szolokma, 2008 június 15.) Szolokmán is a családok egyik fő jövedelemforrása a tejgazdálkodás. A szovátai "tejgyár" 2008. június 16-val megszüntette a tejátvételt a faluban, gazdaságossági okokra hivatkozva. A képen látható férfi 8 fejőstehén gazdája, szomorúan gondol a holnapra. 2008 novemberében jártam a faluban, a tejcsarnok üresen állt, több háznál lehetett vásárolni helyben készült tehénsajtot és túrót. 10. Tájkép a Firtossal, előtérben az etédi csorda. (Etéd, 2008 június)

Dinnyetermelők demonstrációja az Auchan áruházlánc egyik budapesti parkolójában, 2008. június 15.-én. Hiába emelte a görögdinnye kilogrammonkénti árát 65 forintra az Auchan, a termelők szerint ez kevés. Ezzel változatlanul nem oldódtak meg a gondjaik, mert a felvásárlási ár továbbra is jóval a kilónkénti 50 forintos önköltségi ár alatt volt. Tiltakozásul kora reggel a Soroksári úti parkírozóban a földre borították a dinnyét. Az előre meghirdetett demonstrációra sokan érkeztek dinnyét szerezni. Ingyen a törött is jó...

Óbuda "A társadalom - így a családok - átalakulásával a nagyvárosi élet szokásai megváltoztak. Az emberi természet azonban változatlan. Az olthatatlan gyermeki kíváncsiságból adódó kalandvágy kielégítetlen marad a gondosan berendezett parkok, játszóterek világában. Manapság már nincsenek terek, grundok, ahol a gyerekek igazán szabadon mozoghatnak. A tökéletesen megtervezett tereken nem tudják igazán elengedni magukat, hiszen vigyázniuk kell a fazonírozott bokrokra, a padokra, a játékokra. A kulcsos gyerekek általában nyugtalanabbak azoknál a társaiknál, akiket otthon várnak, illetve hazakísérnek. A hamar önállóságra kényszerített alsó tagozatos diákok jobbára szétszórtabbak, zabolátlanabbak." (részletek egy, a témával foglalkozó weboldalról)

Özvegy Kószó Jánosné -(Mariska néni 71 éves) férje halála óta egyedül él egy homokháti tanyán, néhány kilométerre a szerb határtól. A közel száz éves vályogházban sem a villany, sem a víz nincs bevezetve, padlózata döngölt föld. A néni csak az egyik szobát lakja 2-3 tyúkjával együtt. Velük beszélget, amíg a tanyagondnok látogatására vár. Bár már nagyon nehézkes a mozgása, megpróbálja rendben tartani a házat, hogy múlassa valamivel az időt.

A városok, különösen a nagyvárosok egyedi hangulatú, néha üde, néha kopottas, de mindenképpen meghatározó színfoltjai a lakótelepek.

Az erdélyi Kalotaszentkirályon Okos-Rigóék, még mindig napjuk nagy részét a lakás helyett a nyári konyhában töltik. Az asszony fával főzi a vacsorát, a férj pedig leginkább a heverőn pihen.

1 Mauritánia óriási ország, hazánk tizenegyszerese, azonban főleg földrajzi adottságai miatt a lakosság mindössze 3 millió. A Szahara sivatag zord körülményei miatt az emberek néhány városba, faluba tömörülnek. A lakosság több mint fele 14 év alatti gyermek, az orvosi ellátás szegényes és hiányos, éppúgy, mint az oktatás. Az augusztusban történt katonai puccs miatt állandó a katonai jelenlét mindenhol. A Unicef-Pampers nemzetközi összefogásának köszönhetően elindult a tetanusz kampány, a cél minél több oltóanyagot jutattni a rászorulóknak, elsősorban a babáknak és a kismamáknak, ezzel is növelve túlélési esélyeiket... Készült: Mauritánia, 2008. november.

Számtalan helyen találkozhatunk az országunk zászlajával. Régóta figyelm milyen környezetben jeleneik meg, hogyan bánunk egyik nemzeti szinbólumnkkal.

A legenda szerint több száz éve csodatevő erőt tulajdonítanak a Csatka melletti festői fekvésű völgyben fakadó forrás vizének. A nagy zarándoklat 1862-ben indult meg, amikor Csöpönyei József ferences rendi remete megtelepedett az akkor már szentnek nevezett kút mellett.Minden év szeptemberének első hétvégéjén többezer katolikus vallású ember ünnepli Szűz Mária születésnapját.Csatka jelenleg az egyik legjelentősebb roma zarándokhely.

Kovács Imréné - Erzsi néni 80 éves - fiával, a 48 éves Imrével él együtt egy homokháti tanyán, néhány kilométerre a szerb határtól. Amíg a közeli Mórahalmon volt termelőszövetkezet, ott dolgoztak mindketten, később a háztájiban, a háztartásban. Ma mindketten rokkantnyugdíjasok, havi 80 ezer forintból élnek meg. 20 évvel ezelőtt jártak utoljára kirándulni, a szövetkezet Harkányba vitte el őket, azóta nem hagyták el a tanyát. A tanyagondnok heti négy alkalommal meleg ételt, ivóvizet, gyógyszert hoz nekik. Ő az egyetlen látogatójuk.

Lány a tömegben Örményországról viszonylag keveset tudunk, holott Magyarországon szinte mindenkinek van örmény származású ismerőse és a két ország történelme is hasonló: a rövid felemelkedést évszázados elnyomás és ősi országrészek elszakítása követte. Az Örményországba érkező látogató rendkívül vendégszerető, ősi kultúrájukra büszke emberekkel találkozhat, de a kaotikus gazdasági helyzettel és a karabahi háború okozta traumával is szembesülnie kell.

Ecsmiadzin, az örmény Vatikán Grúziában és Örményországban a kereszténység már a 4. században államvallássá vált. Bár a görög-keleti (orthodox) egyházhoz tartoznak, azon belül kezdettől fogva különállóak. Szertartásaikat csodálatos misztikum jellemzi, templomaikat mind a mai napig 1500 éves szabályok szerint építik. A kaukázusi keresztény egyházak a nemzeti kultúra és öntudat formálásában is fontos szerepet játszottak.

Zsolt állattenyésztő mérnök, a munkája a hobbija is egyben. Egyetemi diplomájának megszerzése után több mint egy évig az Egyesült Államokban, Montanában dolgozott cowboyként. Ott tanulta meg a „szakmát”, de ma már nem menne vissza. Tudását jelenleg egy kanadai cég magyar leányvállalatánál kamatoztatja, húsmarhák ridegtartásával foglalkoznak. Soha nincs egyedül, hiszen a marhák vagy a lova mindig mellette van, és tennivalónak sincs soha hiányában. Nem hiányzik neki sem a tévé, sem a rádió. Sokan furcsának tartják életmódját, de ő nem tudna a természet közvetlen közelsége nélkül élni. Az ő szavaival élve: „A világ legboldogabb embere vagyok, hisz mindenem megvan, amiért élni érdemes.”

Ferenciek tere, 2008. május Óriásplakátok Budapesten Az országban, mintegy huszonhatezer, Budapesten pedig körülbelül ötezer óriásplakát található - hivatalosan - ami azt jelenti, hogy több, mint háromszázezer négyzetméternyi felületetet használnak fel. Nagy hátrányuk azonban, hogy ezek a hirdetmények kevés információt képesek átadni, mindössze néhány szót, néhány képet, ugyanis nem vagyunk képesek többet befogadni az utcán közlkekedve. Ezzel szemben azonban egy óriásplakáton az emberek átlagosan 0,39 másodperc alatt ismerik fel a hirdetett terméket, 0,46 másodperc alatt pedig a márkát. Felmérések szerint a közlekedő 82%-a nézi meg ezeket a plakátokat, az összes hirdetési felület közül az óriásplakátoknak a legynagyobb az ún. " emlékezési értékei ", kétszeres a tévéhez, vagy rádióhoz viszonyítva. 2008

Margit néni Lázárfalván hagyományos módon süt kenyeret, a saját földjén termett búzájából őrölt lisztből. Egyszerre 7 darabot érdemes készítenie, mert a tészta kelése, a kemence felfűtése és a kenyér sülési ideje körülbelül 6-7 órát vesz igénybe. A kenyér dagasztása rendkívül kemény fizikai munka. Cserébe egy átlagos családnak a nagyszülőkkel együtt mintegy 2 hétig elegendő és még ennyi idő után is ízletes és puha marad a kenyér.

szarnyvonal1 Szárnyvonal Az ország vasúti mellékvonalain egyre kevesebb az utas, az üzemeltetés napól napra drágább, a működési feltételek megteremtése szinte lehetetlen. A Nyírvidéki kisvasút bezárása már többször szóba került az utóbbi években. A Nyíregyháza - Balsa és Dombrád állomás közti 38 kilométeren úgy tűnik mintha megállt volna az élet. A 108 éves vonalon közlekedő romos szerelvények, és utasaik teljes harmóniában élnek. Romániából érkező "batyus cigányok" nap mint nap a vasutat érintő településeken árulják portékáikat, szinte teljes életüket itt töltik. Idős emberek járnak a falvak közt, mindenki ismer mindenkit, egy valamit nem tudnak, meddig tartható fent ez az állapot. A felvételek Ilford HP5 Plus 400 BW filmre készültek.

A Tűzoltó utca 54.-56.-ban található épületet,mely korábban kultúrális központként és szórakozóhelyként is üzemelt,bezárták. Felújításra vár...

Budapest, Keleti pályaudvar, 2004 Az Utcán Fotodokumentáció hajléktalanokról Budapest utcáin terein, aluljáróiban, pályaudvarain, akik a főváros különböző pontjain élik mindennapjaikat. 2004-2008 között készült fotósorozat koncepciója az utcán élő emberek, a társadalom perifériájának bemutatása a nagyváros sajátos hangulatán keresztül. Azoknak a száma, akikkel nem számolnak, az utca lett az egyetlen menekülési lehetőség. Az egyre növekvő fedélnélküliek népessége azt bizonyítja, hogy az utcán élő emberek életkörülménye, menedékhelye, egészségi állapota rohamos pusztulása fenyegeti.

Délután nincs busz, az iskolából hazatérő gyerekeknek három és fél kilométert kell gyalogolniuk a főúttól a faluig Murga Tolna megye legkisebb és egyik legelmaradottabb települése. Nyolcvankilencen laknak a faluban, közülük 26 nyugdíjas, 8 rokkantnyugdíjas. A munkanélküliségi ráta ötven százaléknyi, 15 házba vezették be a gázt, az autók száma mindössze kilenc. A zsáktelepülésen az iskola már a hetvenes években megszűnt. Jelenleg két óvodás és négy iskolás jár Hőgyészre. Busz kettő megy reggel, kettő jön este. Ennyi a tömegközlekedés. A bolt bezárt. A polgármesteri hivatalt is csak alkalomadtán nyitják ki. Istentiszteletet havonta egyszer tartanak. A szép környezetben, a pusztuló régi házakban idős emberek őrzik a múltat.

A Tokiót és a környező urbanizált területeket behálózó metrórendszer a világ egyik legkiterjedtebb tömegközlekedési hálózata. A két társaság együttesen 14 metróvonalat üzemeltet, a hozzájuk tartozó 282 állomáson naponta több mint nyolcmillió utas fordul meg. A reggeli és a délutáni csúcs idején az utasok szerelvényekbe zsúfolását fehér kesztyűs „toló emberek", az úgy nevezett oshiya-k segítik. Munkaidőben és estefelé jóval alacsonyabb az utasok száma, ezzel együtt a tokiói metró évek óta messze a világ legkihasználtabb tömegközlekedési rendszere.

Marcsi és Andris, délutánonként szivesen ücsörög és dohányzik az épület mögött. Ma Magyarországon körülbelül 60 ezer az értelmi, a halmozottan fogyatékos, és az autista emberek száma. A találkozás velük ugyanolyan, mint minden más találkozás. Lehetnek kicsit nehezebben kezelhetőek, ami persze nem azt jelenti, hogy valamennyien egyformák, és a világ szempontjából teljesen elveszettek volnának. Sérült lehet a felfogóképességük, az érzékelésük, a gondolkodásuk, a beszédjük, a memóriájuk. Másképp nyilvánítják ki az akaratukat, érzéseiket, és a fantáziájuk is nagyon sajátos. De éreznek, gondolkodnak, és kommunikálnak! A tudatlanság, a nemtörődömség, az előítéletek és a félelem olyan társadalmi tényezők, amelyek elszigetelik őket és hátráltatják fejlődésüket. A képek a nagykörösi Kőris otthonban készültek és olyan embereket mutatnak be akik mindennap együtt vannak és különbözőségeik ellenére maximális szeretettel és békességel élnek egymás mellett.

Összesen 1100 lakást bontanak le a Józsefvárosban az épülő Corvin-sétány miatt. A lakók fele pénzre váltja lakását, és búcsút int az újjászülető gettónak, másik felük az önkormányzattal egyezkedik, és elköltözik. A költözéseket levezénylő cég szerint minden igényre figyelnek, a velük kapcsolatban álló lakók jobb körülmények közé kerülnek. A gettó azonban nem tűnik el, csak kisebb helyre, a városon kívülre szorul. A 2012-ben elkészülő Corvin-sétány huszonkét hektáros luxusnegyedként ékelődik majd a Józsefvárosba, körülötte azonban megmarad a nyolcadik kerületi gettó - nem messze például a kerület leglepusztultabb és legsötétebb környéke, a Magdolna negyed. A Corvin mozi mögött épülő új városrész a Klinikák metrómegállóig tart majd - az útjába eső Práter utca, Szigony utca, Tömő utca, Futó utca komfort nélküli, romos házait lebontják.

Lóvásár Az idő múlásával egyre kevesebb az utakon a lovasszekér, egyre ritkább az hagyományos állatvásár. A megmaradt kevés lóvásár ugyanúgy zajlik, mint régen, a lókupecek sajátos cselei ma is fellelhetőek: lerészegített ló ha "kutyás" (nem fogad szót), festéktől fehéren világító fogak (a fogak alapján lehet megítélni a lovak életkorát, egészségét). A ló kínzását a törvény bünteti, mégis legtöbbször a rendőrök szemet hunynak e szabály felett, s elszórakoznak a látványon.

Budapest, 2008. október 25., Újabb 400 ember, köztük gyerekek esküdtek fel Szent Korona másolatára a Magyar Gárda negyedik, október végi avatásán, a Hősök terén. A Jobbik által létrehozott szervezet újoncai az Andrássy útról árpád-sávos és egykori vármegyés zászlók alatt vonultak a kordonnal körbefogott térre. Ruházatuk ezúttal hiányos volt: az előírásszerű fekete mellények ugyanis nem készültek el az avatásra. A kordonon kívül mintegy 500 szimpatizáns kísérte figyelemmel az ünnepséget.

Szénégetés Erdélyben, a székelyek lakta területen – főleg Fakaslakán – legtöbben szénégetéssel foglalkoznak. A szénégetők egyszerű eszközökkel az ősöktől tanult módon, de ma már kevésbé mostoha körülmények között dolgoznak. Erdők szélén állítják fel a „baksákat”, 150-250 köbméter fát raknak bele. Összetákolt deszkaházakat építenek, vagy vagonokat alakítanak át szálláshelyé, ahol a vágterek kimerüléséig – esetenként évekig – maradnak. A szénégetés árnyoldala: nagyon nehéz, mérgező és szennyező munka, sok tragikus baleset történik.

Iránról főleg berögzült, médiavezérelt képek élnek az emberekben: mecsetekből kavargó vallásos révület, dühöngő, komor embertömeg, veszedelmes atomprogram, elmaradott, bezárkózó és szigorúan militáns társadalom, súlyos állami cenzúra. Irán másik arca: nyitott, fejlődőn, vendégszerető, elegáns, kulturált. A férfidominanciájú perzsa állam ugyan modernizálódik, ám a nőket még mindig sokszor éri rendszeres negatív diszkrimináció a mindennapokban. A perzsa nő egyszerre próbál az iszlám tradícióba illeszkedni és haladó, világi asszony lenni. Megfelelni, érvényesülni, elfogadni: ez a jelszó.

Élvezkedők 2. Aki elhivatottságot érez a fotózás iránt, annak nincsenek korlátok. Legyen az egy fejlett országban a legmodernebb technikával, DSRL géppel, mobiltelefonnal, vagy csupán egy lyukkamerával, amivel Kubában találkoztam. A fotósok nem a pénzért készítik a felvételeket, mert a díjazás oly csekély, hogy ezt csak szenvedélyből teszik és élvezetből, mert nagyon jó érzés elkészíteni egy olyan felvételt, ami még a szerzőnek is tetszik... Ezért mindent megtesznek, sokszor még a drága felszerelést is kockára téve.

Üzbegisztán 2008. A közép-ázsiai ország Afganisztán és Türkmenisztán mellett helyezkedik el. Üzbegisztán lakosai jobban élnek a szomszédaiknál, de így is a világ szegényebb országaihoz sorolják. 1991-ig a Szovjetunió része.

Legtöbbünk képzeletében Albánia Európa legelmaradotabb országaként él. De elég egy röpke kirándulás ahhoz, hogy rajöjjünk: ez messze nem igaz. A múlt és a jövõ, kelet és nyugat találkozási pontján fekvõ parányi ország hihetetlen sebességgel fejlõdik. A komunista multat idézõ romok között sorra emelkednek a hipermodern épületek, a nyitott és jókedvû emberek pedig szivesen látják a vendégeket.