Képek
Anais
Max
Dan
Luise és Sophie
Erik
Bahia
Info

Kategória: 04. Emberábrázolás – portré (sorozat)

Berlin Gestern - Tegnap Berlinben Sorozatom egy hosszas kutatómunka eredménye. Idén nyáron Berlinbe költöztem, és főleg a múlt nyomait kutattam. Berlinben lépten nyomon beleütközik az ember a múltba, legyen az a falnak a nyoma, maradványa, vagy egy bunker, vagy épp egy Harmadik Birodalomból maradt monumentális épület. Az kezdett érdekelni, hogy a velem egykorú fiatalok hogyan is tekintenek vissza a második világháborúra. Sajnos imádott nagyszüleim nem hagytak rám elég történetet ebből az időből, így ezek a töredékes emlékek valahogy rányomták a bélyegüket az életemre. Tegnap Berlinben című sorozatomban velem egykorú, Berlinben élő fiatalokkal készítettem interjút és fényképeztem őket. Ez egy háromnapos esemény volt, a Nie Wieder - Never Again szervezet segítségével, melyben kötetlen beszélgetések sorozata jött létre a nagyszüleinkről. A találkozó eredeti célja az áldozatok és az elkövetők leszármazottainak egy asztalhoz ültetése, illetve a közös múlt feldolgozása lett volna. Az eredmény meghökkentő volt, mivel sem az áldozati, sem az elkövetői oldaláról nem érkezett résztvevő, egy kivételével. Végülis felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e, hogy egy ilyen találkozó még 70 év
Anais
Nagyapám 1896-ban született Franciaországban. Óvodában dolgozott, majd gimnáziumi igazgató lett, a második világháborúban pedig ő volt az egyetlen túlélő a csoportjában.

Kategória: 04. Emberábrázolás – portré (sorozat)

Berlin Gestern - Tegnap Berlinben Sorozatom egy hosszas kutatómunka eredménye. Idén nyáron Berlinbe költöztem, és főleg a múlt nyomait kutattam. Berlinben lépten nyomon beleütközik az ember a múltba, legyen az a falnak a nyoma, maradványa, vagy egy bunker, vagy épp egy Harmadik Birodalomból maradt monumentális épület. Az kezdett érdekelni, hogy a velem egykorú fiatalok hogyan is tekintenek vissza a második világháborúra. Sajnos imádott nagyszüleim nem hagytak rám elég történetet ebből az időből, így ezek a töredékes emlékek valahogy rányomták a bélyegüket az életemre. Tegnap Berlinben című sorozatomban velem egykorú, Berlinben élő fiatalokkal készítettem interjút és fényképeztem őket. Ez egy háromnapos esemény volt, a Nie Wieder - Never Again szervezet segítségével, melyben kötetlen beszélgetések sorozata jött létre a nagyszüleinkről. A találkozó eredeti célja az áldozatok és az elkövetők leszármazottainak egy asztalhoz ültetése, illetve a közös múlt feldolgozása lett volna. Az eredmény meghökkentő volt, mivel sem az áldozati, sem az elkövetői oldaláról nem érkezett résztvevő, egy kivételével. Végülis felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e, hogy egy ilyen találkozó még 70 év
Max
A nagyszüleim mind a két oldalon nácik voltak. Nagypapám a vonatokért volt felelős. Szicíliában halt meg 1943-ban, maláriában. Másik nagypapám pedig Sztálingrádban vesztette életét.

Kategória: 04. Emberábrázolás – portré (sorozat)

Berlin Gestern - Tegnap Berlinben Sorozatom egy hosszas kutatómunka eredménye. Idén nyáron Berlinbe költöztem, és főleg a múlt nyomait kutattam. Berlinben lépten nyomon beleütközik az ember a múltba, legyen az a falnak a nyoma, maradványa, vagy egy bunker, vagy épp egy Harmadik Birodalomból maradt monumentális épület. Az kezdett érdekelni, hogy a velem egykorú fiatalok hogyan is tekintenek vissza a második világháborúra. Sajnos imádott nagyszüleim nem hagytak rám elég történetet ebből az időből, így ezek a töredékes emlékek valahogy rányomták a bélyegüket az életemre. Tegnap Berlinben című sorozatomban velem egykorú, Berlinben élő fiatalokkal készítettem interjút és fényképeztem őket. Ez egy háromnapos esemény volt, a Nie Wieder - Never Again szervezet segítségével, melyben kötetlen beszélgetések sorozata jött létre a nagyszüleinkről. A találkozó eredeti célja az áldozatok és az elkövetők leszármazottainak egy asztalhoz ültetése, illetve a közös múlt feldolgozása lett volna. Az eredmény meghökkentő volt, mivel sem az áldozati, sem az elkövetői oldaláról nem érkezett résztvevő, egy kivételével. Végülis felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e, hogy egy ilyen találkozó még 70 év
Dan
Apám szülei Krakkóban éltek. Nagymamámnak hamis keresztény papírjai voltak és házvezetőnő volt egy náci családnál, így menekült meg, nagypapám pedig a szibériai munkatábort élte túl.

Kategória: 04. Emberábrázolás – portré (sorozat)

Berlin Gestern - Tegnap Berlinben Sorozatom egy hosszas kutatómunka eredménye. Idén nyáron Berlinbe költöztem, és főleg a múlt nyomait kutattam. Berlinben lépten nyomon beleütközik az ember a múltba, legyen az a falnak a nyoma, maradványa, vagy egy bunker, vagy épp egy Harmadik Birodalomból maradt monumentális épület. Az kezdett érdekelni, hogy a velem egykorú fiatalok hogyan is tekintenek vissza a második világháborúra. Sajnos imádott nagyszüleim nem hagytak rám elég történetet ebből az időből, így ezek a töredékes emlékek valahogy rányomták a bélyegüket az életemre. Tegnap Berlinben című sorozatomban velem egykorú, Berlinben élő fiatalokkal készítettem interjút és fényképeztem őket. Ez egy háromnapos esemény volt, a Nie Wieder - Never Again szervezet segítségével, melyben kötetlen beszélgetések sorozata jött létre a nagyszüleinkről. A találkozó eredeti célja az áldozatok és az elkövetők leszármazottainak egy asztalhoz ültetése, illetve a közös múlt feldolgozása lett volna. Az eredmény meghökkentő volt, mivel sem az áldozati, sem az elkövetői oldaláról nem érkezett résztvevő, egy kivételével. Végülis felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e, hogy egy ilyen találkozó még 70 év
Luise és Sophie
Nagymamánk, Gertrud, 1925-ben született. Ő mesélt nekünk történeteket a háborúról, hogy mikor az utcájukat bombázták, épp a túloldalon volt, és hogy gránátokat kellett készítenie egy üzemben Berlinben

Kategória: 04. Emberábrázolás – portré (sorozat)

Berlin Gestern - Tegnap Berlinben Sorozatom egy hosszas kutatómunka eredménye. Idén nyáron Berlinbe költöztem, és főleg a múlt nyomait kutattam. Berlinben lépten nyomon beleütközik az ember a múltba, legyen az a falnak a nyoma, maradványa, vagy egy bunker, vagy épp egy Harmadik Birodalomból maradt monumentális épület. Az kezdett érdekelni, hogy a velem egykorú fiatalok hogyan is tekintenek vissza a második világháborúra. Sajnos imádott nagyszüleim nem hagytak rám elég történetet ebből az időből, így ezek a töredékes emlékek valahogy rányomták a bélyegüket az életemre. Tegnap Berlinben című sorozatomban velem egykorú, Berlinben élő fiatalokkal készítettem interjút és fényképeztem őket. Ez egy háromnapos esemény volt, a Nie Wieder - Never Again szervezet segítségével, melyben kötetlen beszélgetések sorozata jött létre a nagyszüleinkről. A találkozó eredeti célja az áldozatok és az elkövetők leszármazottainak egy asztalhoz ültetése, illetve a közös múlt feldolgozása lett volna. Az eredmény meghökkentő volt, mivel sem az áldozati, sem az elkövetői oldaláról nem érkezett résztvevő, egy kivételével. Végülis felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e, hogy egy ilyen találkozó még 70 év
Erik
Nagyapámnak nyolc-tíz éves korában be kellett lépnie a Hitlerjugendbe és a náci rezsim elit katonává akarta kiképezni. Később csatlakozott a légierőhöz elfogták az oroszok és négy évig börtönben volt.

Kategória: 04. Emberábrázolás – portré (sorozat)

Berlin Gestern - Tegnap Berlinben Sorozatom egy hosszas kutatómunka eredménye. Idén nyáron Berlinbe költöztem, és főleg a múlt nyomait kutattam. Berlinben lépten nyomon beleütközik az ember a múltba, legyen az a falnak a nyoma, maradványa, vagy egy bunker, vagy épp egy Harmadik Birodalomból maradt monumentális épület. Az kezdett érdekelni, hogy a velem egykorú fiatalok hogyan is tekintenek vissza a második világháborúra. Sajnos imádott nagyszüleim nem hagytak rám elég történetet ebből az időből, így ezek a töredékes emlékek valahogy rányomták a bélyegüket az életemre. Tegnap Berlinben című sorozatomban velem egykorú, Berlinben élő fiatalokkal készítettem interjút és fényképeztem őket. Ez egy háromnapos esemény volt, a Nie Wieder - Never Again szervezet segítségével, melyben kötetlen beszélgetések sorozata jött létre a nagyszüleinkről. A találkozó eredeti célja az áldozatok és az elkövetők leszármazottainak egy asztalhoz ültetése, illetve a közös múlt feldolgozása lett volna. Az eredmény meghökkentő volt, mivel sem az áldozati, sem az elkövetői oldaláról nem érkezett résztvevő, egy kivételével. Végülis felmerül a kérdés, hogy lehetséges-e, hogy egy ilyen találkozó még 70 év
Bahia
Berlinben születtem és nőttem fel. Apám Názáretben, anyám a Galilei-tónál született egy kisvárosban. 1948-ban menekülniük kellett.